A dohányzás egy súlyos egészségkárosító viselkedés és világszerte a legfőbb megelőzhető halálok. A nikotinfüggőség kezelése, és a segítségnyújtás kiemelt népegészségügyi feladat, mivel több áldozatot szed, mint az egyéb függőségek, fertőzések és bűnügyek együttvéve. A dohányban lévő nikotin az egyik legerősebb függőséget kiváltó szer, de amennyiben kellően erős a motiváció, akkor szakember segítségével könnyebb megküzdeni a függőséggel, és leszokni a dohányzásról.
A dohányzás károsító hatásai
A dohányzás egy tanult viselkedési függőség, és a dohányzók 90 százaléka már fiatalkorban, 23 éves koruk előtt megkezdik a rendszeres dohányzást. Minél korábban kezd valaki dohányozni, annál nagyobb eséllyel lesz később nikotinfüggő, és lesz annál nehezebb abbahagynia a dohányzást. Az egyszeri használatból a függőségbe való átmenet a dohányzás esetében a legmagasabb arányú például az alkohollal, vagy a droggal összehasonlítva.
Egy szál cigarettában nagyjából 4000 különböző vegyület található, – így valójában a cigarettás dobozokon csak töredéke szerepel feltüntetett vegyi anyagoknak, és ezek közül a nikotin csak egyike a káros vegyületeknek -. A dohányzás hatására jelentősen emelkedik a szív- és érrendszeri megbetegedések, légúti megbetegedések, egyes daganatok kockázata.
Már rendszeres, napi 20 szál cigaretta elszívása esetén 15-ször gyakrabban fordul elő a páciensek körében a tüdőrák, mint a nemdohányzók körében, és sűrűbben okoz meddőséget férfiak és nők körében egyaránt. Aggodalomra ad okot, hogy bár a hagyományos cigarettát szívók aránya csökkenő tendenciát mutat, az e-cigaretta, és az alternatív dohánytermékek használata folyamatosan nőtt az elmúlt években. Míg a rendszeresen, napi szinten dohányzók jelentős része fontolgatja a leszokást, csak töredékük vállalná, hogy egy éven belül le is tenné végleg a cigarettát.
Mi a nikotinfüggőség?
A nikotinfüggőség kialakulásáért a nikotin a felelős, amely egy erős drog (alkaloida), szorongás csökkentő hatással rendelkezik. A rendszeres dohányzás következtében általában kialakul az ördögi kör: a páciens megvonási tüneteket érez, ami rágyújtásra készteti a tünetek átmeneti csillapítása érdekében. Az enyhe nikotinmérgezés során (az első alkalommal rágyújtók gyakran tapasztalják) szédülés, fejfájás, hasmenés, hányinger, szaporább pulzus, és verejtékezés léphet fel. Hosszú távon a tartós nikotinhatás érszűkületet, légúti károsodást és gyomorfekélyt okozhat.
Ki a nikotinfüggő?
A dohányosok kis százaléka (5-7%) tartozik a nem függő, könnyű dohányosok köré, legfeljebb naponta 5 szál cigarettát szívnak el. Túlnyomó többségük viszont az erős dohányosok közé tartozik, rájuk nagymértékű függőség jellemző.
Nikotinfüggőségről már akkor beszélünk, ha személy már reggel a felkelést követően azonnal rágyújt, illetve ha még megbetegedés esetén, valamint tiltott helyeken sem képes a szenvedélyéről lemondani. Továbbá akkor, ha magas nikotintartalmú készítményeket használ, minden alkalommal mélyen letüdőzve szívja végig, és egyik szál cigaretta elszívását másik követi. Valamint függőségre utal, ha már az a gondolat is szorongást vált ki, hogy abba kellene hagynia a dohányzást.
Magyarországon nem ritka, hogy 8-9 éves gyermek már túl van az első próbálkozáson, és a 13-16 évesek 70 százaléka legalább már egyszer dohányzott. A legtöbb fiatal a kortársak hatására gyújt rá, másrészt sokuknak a dohányzás egyúttal a szabadság érzést, a felnőtté válást jelenti. A korosztály harmada különböző rendszerességgel dohányzik, és közülük többen problémás viselkedésűek, illetve hátrányos helyzetűek.
A nikotinfüggőség okai
A vizsgálatok alapján megállapították, hogy a dohányosoknál jóval gyakoribb az előfordulása valamilyen szorongásos kórképnek, depressziónak. A nikotinfüggőség oka elsősorban a nikotin által okozott testi és pszichés hatásokban keresendő. A lehetséges okokat vizsgáló kutatások szerint a függőséget elsődlegesen a nikotin molekula agyban kifejtett élénkítő hatásának tulajdonítják, mivel a tüdő erein keresztül a vérben felszívódva a test bármely pontjára így az agyba is eljut. A receptor kötődés miatt a nikotin testi függőséget okoz. Másrészt köszönhetően a dopamin felszabadulásának a nikotin erős pszichés függést okoz. A dopamin molekula felelős a jutalomérzésért és a kellemes közérzetért, mivel a nikotinmolekulák a középagyban lévő dopamin receptorokhoz is kötődnek.
Nikotin toleranciaszint, láncdohányzás
A dohányos a nikotinszintet próbálja folyamatosan fenntartani, amelynek következménye, hogy egyik cigarettáról a másikra gyújt. De minél többet szív, annál korábban jelentkeznek az elvonási tünetek. A folyamatos jutalmazó érzés eredményeként kialakul a láncdohányzás: vagy a kellemes érzés fenntartása miatt, vagy a hiánytünetekkel járó kellemetlenségek elkerülése érdekében. A nikotinnal szemben kialakul a megszokás (tolerancia), így idővel ugyanazt a hatást egyre növekvő mennyiséggel tudja csak elérni.
Nikotinfüggőség tünetei
A nikotinfüggőségnek testi és pszichés tünetei is vannak, mivel a nikotin az idegrendszerre élénkítő hatást gyakorol, amit egy idő múlva egy nyomottabb állapot követ, ez pedig ismételt dohányzásra készteti az illetőt. Kis mennyiségben javítja a közérzetet, élénkít, izgatottságot okoz, ugyanakkor fokozza a figyelmet és a koncentrációs képességet.
Nikotinfüggőség kezelése
A dohányzásról való leszokás számos nehézséggel jár különösen a kezdeti időszakban, és sok leszokni vágyónak magától a dohányzási rítustól nehéz megválnia. A megvonási tünetek igen rövid idő múlva jelentkeznek (fél óra – két óra múlva), és a cigaretta utáni sóvárgás (egyre csökkenő mértékben) szűnik meg. A pszichés kényszer két-három hónap elteltével csökken, valamint bizonyos időnként ismét visszatérhet. Vannak olyan nikotinfüggők, akik egyik napról a másikra hagyják abba a dohányzást és többé nem gyújtanak rá. Jóval kevesebben vannak azok, akik segítséget kérnek, vagy a leszokáshoz (rágógumit, gyógyszer, tapaszt) használnak.
Bárki, aki szeretne a cigarettáról leszokni, és önállóan nem képes rá igényelhet orvosi segítséget. Az ország minden régiójában megtalálhatók a leszokást segítő centrumok, rendelések.
Mi történik a dohányzás abbahagyása után?
A dohányzás abbahagyása az életmód megváltozásával, és viselkedés változással is együtt jár. Van olyan páciens, akinél a nikotinfüggés az erős, míg másoknál a lelki kötődés, a szokásfüggés az erősebb. A leszokást követően sokszor tapasztalható, hogy az illető többet kezd enni a korábbinál, illetve nem tud mit kezdeni a kezeivel, és öntudatlanul is nassolni kezd a cigaretta helyett, amely súlynövekedéshez vezethet. Ugyanakkor dohányosként a feszültség oldására is használta a cigarettát, ezért leszokáskor az idegesség fokozódása is jelentkezhet.
Miben segíthet az addiktológus?
Sok páciens próbál egyedül szabadulni a káros szenvedélyétől, de megfelelő segítség nélkül nem könnyű feladat. Az addiktológus segít egyrészt másféle problémamegoldási mód, és örömforrás megtalálásában, illetve abban, hogy milyen figyelemelterelő tevékenység (pl. sport, hobbi) lenne a páciens számára a leghasznosabb a sóvárgási időszakban. Közösen kidolgoznak egy életmód tervet, illetve feltérképezik a megfelelő motivációs tényezőket. A dohányzás abbahagyása is járhat visszaeséssel, hiszen az eltökéltség és a motiváció sem állandó, viszont az addiktológus közreműködésével megerősíthető.
Amennyiben úgy érzi, hogy a dohányzás túl nagy szerepet tölt be az életében, és egy hatékony, diszkrét megoldást keres a leszokásra, akkor ne habozzon, vegye fel velünk a kapcsolatot! Ügyfeleink számára konzultációs és tanácsadási szolgáltatásokat nyújtunk – maximális diszkrécióval és titoktartási kötelezettséggel – a függőségi problémákkal kapcsolatosan.
Kérjen segítséget! Kérjen időpontot az alábbi űrlap segítségével, vagy hívjon bizalommal 06-70-946-4234 számon!
Hívását munkanapokon 8 órától 18 óráig tudjuk fogadni.